Adó 1 százalék felajánlás 2024

Az adó 1 százaléka – Kicsi gesztus, nagy hatás

Bevezetés:
Az adó 1 százaléka lehet, hogy apró százalékszámnak tűnik az éves jövedelmünkön, de ennek az összegnek a felajánlása komoly hatást gyakorolhat a társadalomra és a fontos ügyekre. Ebben a blogbejegyzésben megvizsgáljuk az adó 1 százalékának jelentőségét, hogyan lehet felhasználni, valamint hogyan járulhatunk hozzá a közösségünkhöz.

  1. Az adó 1 százaléka – Mi is az?
    Az adó 1 százaléka egy lehetőség, amit minden magyar állampolgár igénybe vehet éves adóbevallása során. Ez az összeg a személyi jövedelemadónk 1 százaléka, amit bármely civil szervezet, egyház vagy állami alapítvány részére felajánlhatunk. A felajánlás teljesen önkéntes, és nincs határa az összegnek.
  2. Fontossága és hatása:
    Az adó 1 százalékának felajánlása hatalmas hatással lehet a befogadó szervezetekre és az általuk támogatott ügyekre. Sok civil szervezet vagy alapítvány kizárólag köteleződő adományokból tartja fent működését, és az adó 1 százalékának felhasználása segít nekik megvalósítani a munkájukat. Rengeteg területen lehet hasznosítani ezt az összeget, például:
  • Egészségügy: Az adó 1 százaléka hozzájárulhat orvosi felszerelések, gyógyszerek, eszközök beszerzéséhez, vagy akár gyógykezelések támogatásához.
  • Oktatás: A befolyt összeg lehetőséget ad új tanulási eszközök, iskolai programok vagy ösztöndíjak finanszírozására.
  • Szociális segítségnyújtás: Az adó 1 százaléka segíthet hátrányos helyzetű embereknek, családoknak, időseknek vagy hajléktalanoknak az alapvető szükségleteik kielégítésében.
  1. Hogyan lehet felajánlani az adó 1 százalékát?
    Az adó 1 százalékának felajánlása rendkívül egyszerű folyamat. A bevallási nyomtatványunkon megtaláljuk a Kedvezményezett 1% felajánlása részt, ahol ki kell tölteni a kedvezményezett szervezet nevét és adószámát. Számos online felület is elérhető az adóbevallás elektronikus úton történő benyújtásához, ahol ugyanezeket az információkat kell megadni.
  2. Hogyan járulhatunk hozzá a közösségünk fejlődéséhez?
    Az adó 1 százalékának felajánlása csupán az egyik módja annak, hogy hozzájáruljunk a közösségünk fejlődéséhez. Rendszeres adományozással, önkéntes munkával vagy egyéb segítségnyújtással is tehetünk a közösségünkért. A fontos az, hogy mindenki megtalálja a módját annak, hogy segítsen másokon, és ez által tegyen a társadalomért.

Összefoglalás:
Az adó 1 százaléka egy apró rész az éves jövedelmünkből, de hatalmas hatással lehet a felajánlott szervezetekre és a társadalomra. Ennek a gyakorlatnak köszönhetően fontos ügyek támogathatók, és a közösségünk egészének fejlődése elősegíthető. Ne feledjük, hogy a legkisebb cselekedetek is nagy hatással lehetnek ránk, és mindannyian tehetünk valamit a közösségi jóért.

Nav adó 1 százalék nyomtatvány letöltés

Hogyan lehet a személyi jövedelemadó 1 százalékáról rendelkezni

Rendelkezés az szja 1 százalékáról


2023


Minden adófizetőnek lehetősége van1 arra, hogy évente az adójából 1+1 százalékot az általa meghatározott egy-egy kedvezményezett javára juttasson2. A rendelkezés nem kötelező, de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak rendelkezőnyilatkozatot, nyilatkozatokat kell adnia. Ez az információs füzet arról szól, hogy milyen szabályok szerint rendelkezhetnek az adózók személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról.


Tartalomjegyzék:

  1. Ki rendelkezhet 2023-ban? 2

  2. Mekkora összegről lehet rendelkezni? 2

  3. Mely szervezeteket lehet kedvezményezettként megjelölni? 3

  4. A rendelkezés módja és határideje 5

  5. Mikor érvénytelen a felajánlás? 7

  6. Az 1 százalék összegének változása 9


image

1 Az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 45. §.

2 A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szftv.).

  1. Ki rendelkezhet 2023-ban?


    Bárki, aki személyijövedelemadó-bevallást3 ad, rendelkezhet adója meghatározott részéről. A magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók4 és az őstermelők5 is rendelkezhetnek, ha ezekből a tevékenységekből vagy más jogcímen az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szereznek.


    A rendelkezést nem érinti, ha a magánszemély bevallásban fizetendő adója az egyes adókedvezmények miatt nulla forint. A technikai számos kedvezményezettek közül a bevett egyházaknak, bejegyzett egyházaknak és a kiemelt költségvetési előirányzatnak még ebben az esetben is érdemes rendelkezni, mivel az 1 százalékon túli kiegészítő támogatás a rendelkező magánszemélyek száma, és nem a felajánlott összeg nagysága alapján történik. Így a nulla forintos rendelkezés is növeli a technikai számos kedvezményezettek állami támogatásának összegét.


    A NAV az utalást csak akkor teljesíti, ha a kedvezményezettnek felajánlott, utalandó összeg legalább az 1000 forintot eléri.


  2. Mekkora összegről lehet rendelkezni?


    Az 1 százalék alapja az összevont adóalap adójának

    • kedvezményekkel/kedvezménnyel, továbbá

    • az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági és a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerinti átutalásokkal

      csökkentett része akkor, ha ezt az összeget a magánszemély határidőre megfizette.


      Az összevont adóalapba tartozik az adóévben adóköteles

    • valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint

    • egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá

    • átalányadózásnál az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételből az átalányban megállapított jövedelem.


      Nem tartoznak az összevont adóalapba a külön adózó jövedelmek, például

    • az ingatlanértékesítésből,



      image

      3 Adóbevallás a NAV által összeállított adóbevallási tervezet elfogadásával, javításával, kiegészítésével elkészített bevallás is (21SZJA számú bevallás).

      4 Az Szja tv. 3. § 17. pontja.

      5 Az Szja tv. 3. § 18. pontja; A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény.

    • az árfolyamnyereségből származó jövedelem,

    • a kamatjövedelem,

    • az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója, a vállalkozói kivét kivételével.


      E jövedelmek meghatározott részéről nem lehet rendelkezni.


      Az 1 százalék alapja csak a ténylegesen, határidőben megfizetett adó. Mivel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből a kifizetők, munkáltatók jellemzően levonják az adóelőleget, a magánszemélyek többségének az év végén nincs adófizetési kötelezettsége. Ha az évközben a magánszemélytől levont adóelőleg eléri, vagy meghaladja a ténylegesen fizetendő adó összegét, az adót a magánszemély határidőre megfizette.


      Ha a levont adóelőleg összege nem éri el a fizetendő adó összegét, az adó akkor tekinthető határidőben megfizetettnek, ha a pótlólagosan fizetendő adót

    • a magánszemély,

    • az áfafizetésére kötelezett magánszemély,

    • az egyéni vállalkozó, valamint

    • a mezőgazdasági őstermelő

      2023. május 22-éig megfizeti.


      Szintén megfizetett az adó akkor, ha a magánszemély legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást kapott és az engedélyezőhatározatban foglaltaknak eleget tesz. Ideértendő az is, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfafizetésére nem kötelezett magánszemély a személyijövedelemadó-bevallásában tett nyilatkozata alapján legfeljebb 12 hónapon keresztül az 500 000 forintot meg nem haladó, személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó- fizetési kötelezettségét havonként, egyenlő részletekben fizeti meg.6


      Az adózó nem csak befizetéssel, átutalással, hanem a NAV-nál más adónemen nyilvántartott túlfizetésének átvezetésével is megfizetheti személyijövedelemadó-tartozását.


  3. Mely szervezeteket lehet kedvezményezettként megjelölni?


Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, és nem is vonható össze. Ha valamelyik csoportból az adózó nem választ kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkezőnyilatkozatot kell benyújtania, mert az egyik 1 százalék nem irányítható át a másik



image

6Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 199 § (2) bekezdése.

csoportban lévő kedvezményezettnek. Az azonos körből választott két kedvezményezett javára tett rendelkezőnyilatkozat érvénytelen.


A kedvezményezettek egyik csoportja a civil kedvezményezetteké. Idetartoznak azok a közhasznú tevékenységet7 ténylegesen folytató egyesületek8, alapítványok9, és közalapítványok10, amelyeket a rendelkezőnyilatkozat évének első napja előtt legalább két évvel, tehát 2020. december 31-ig a bíróság nyilvántartásba vett.


Ugyancsak ebben a körben lehet rendelkezőnyilatkozatot adni a törvényben felsorolt

következő kedvezményezetteknek:

  • a Magyar Tudományos Akadémia;

  • az országos közgyűjtemények11;

  • a Magyar Állami Operaház;

  • a Magyar Országos Levéltár;

  • az Országos Széchényi Könyvtár;

  • a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;

  • az országos szakmúzeumok;

  • az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- és előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely valamely önkormányzattól, vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesült;

  • a felsőoktatási intézmények;

  • a Nemzeti Együttműködési Alap.


A rendelkezéshez a szervezetek adószámára van szükség. A NAV minden év január 1-jén a honlapján közzéteszi az adott rendelkezőévben felajánlásra jogosult kedvezményezettek adószámát, nevét, székhelyét. A közzétett listát a NAV folyamatosan frissíti. A 2023. rendelkezőévre előzetesen regisztrált civil szervezetek listája a NAV honlapján az Adó/Szja 1+1 % menüponton belül érhető el.



image

7Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 2. § 20. pontja szerint közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

8 A Civil tv. szabályai szerint létrejött szervezet, kivéve a párt, és a munkaadói, munkavállalói érdekképviseleti szerv.

9 A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően létrehozott szervezet.

10 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (2)-(6) bekezdése szerint működő szervezet.

11 A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

  1. számú mellékletében felsorolt szervezetek.

    A kedvezményezettek másik csoportja a technikai számos kedvezményezetteké.12 Ebbe a csoportba tartoznak az Ehtv. szerinti vallási közösségek13, feltéve, hogy a NAV-tól technikai számot kaptak. Vallási közösségnek a bevett egyház, a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház is. E körben lehet rendelkezni az Országgyűlés által meghatározott, kiemelt előirányzat14 javára. Ez 2023-ban is a Nemzeti Tehetség Program (1823).


    A rendelkezőnyilatkozaton a vallási közösség vagy költségvetési előirányzat technikai számát kell feltüntetni. A 2023-ban megjelölhető technikai számok listája a NAV honlapján az Adó/Szja 1+1 % menüponton belül érhető el. A nyilatkozaton feltüntethető a technikai számos kedvezményezett elnevezése is.


    A technikai számos vallási közösséget megjelölő, formailag érvényes rendelkezőnyilatkozatot újabb technikai számos kedvezményezett megjelöléséig, vagy a nyilatkozat visszavonásáig a következő években is figyelembe veszi a NAV. Így a magánszemélynek nem kell minden évben új nyilatkozatot benyújtani. A rendelkezőévben benyújtott, vagy figyelembe vett, vallási közösségre szóló nyilatkozat helyett 2023. május 22- éig egy alkalommal lehet másik technikai számos kedvezményezettet megjelölni, vagy a nyilatkozatot visszavonni.

    Ez a szabály vonatkozik a kiemelt költségvetési előirányzatra is – legelőször a 2021. évi rendelkező nyilatkozatok esetében –, azaz az erre vonatkozó rendelkező nyilatkozatot a NAV a következő év(ek)ben is figyelembe veheti, ha a magánszemély a nyilatkozatot nem vonja vissza, vagy újabb kedvezményezettet nem jelöl meg.

    E szabály kizárólag a vallási közösségekre és a kiemelt költségvetési előirányzatra alkalmazható, így a civil kedvezményezettnek felajánló nyilatkozat csak egy alkalommal, a benyújtás évében vehető figyelembe, azt évente ismételni kell.15


  2. A rendelkezés módja és határideje


    A rendelkezőnyilatkozat a bevallási nyomtatvány része. Az a magánszemély, aki adóbevallást ad, a nyomtatvány megfelelő lapjának (a 22SZJA jelű bevallás EGYSZA lapja,) kitöltésével rendelkezhet.


    Adóbevallás a NAV által összeállított adóbevallási tervezet elfogadásával, javításával, kiegészítésével elkészített bevallás is. Természetesen, aki a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhellyel16 rendelkezik, az az szja 1+1 százalékáról a legegyszerűbben online tud rendelkezni. A NAV honlapján található nyomtatványkitöltő


    image

    12 Szftv. 4/A. §.

    13 A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) 7. §.

    14 Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 49. §-a alapján az előirányzat: a Nemzeti Tehetség Program (technikai száma: 1823.).

    15 Szftv. 1. § (7) bekezdése alapján.

    16 KÜNY tárhely (korábbi nevén ügyfélkapus tárhely).

    program17 használatakor szintén lehetséges rendelkezni, azaz a program felhasználásával kitölteni a 22SZJA jelű bevallás EGYSZA lapján található rendelkezőnyilatkozatot.


    Ha valaki az így előállított bevallását kinyomtatva kívánja eljuttatni a NAV-hoz, akkor azt a bevallást tartalmazó borítékban kell elhelyezni. Ha valaki a nyomtatvány részeként rendelkezik, és bevallását papíron adja be, saját azonosító adatairól a kedvezményezettekre vonatkozó adatokat nem szabad leválasztani. Ha nemcsak a saját nyilatkozatát adja postára, a nyilatkozó személy meghatalmazását is borítékban kell elhelyezni. A meghatalmazás formai követelményeiről a NAV honlapján tájékozódhat.


    Az EGYSZA lapon mindkét kedvezményezetti körnek lehet rendelkezni. Ha valaki csak egy kedvezményezettet kíván megjelölni, az a másik rubrikát ne töltse ki, vagy azt ki is húzhatja. A nyomtatványon lehetőség van a 2022-ben tett – a NAV által figyelembe vett – bevett egyházra vonatkozó nyilatkozat módosítására, illetve visszavonására is.


    A rendelkező magánszemély a rendelkezőnyilatkozaton jelezheti azt a döntését is, hogy nevét és postai, illetve elektronikus levelezési címét az általa kedvezményezettként feltüntetett civil szervezettel közöljék. Aki adatai közlésére felhatalmazást ad, annak számolnia kell azzal, hogy őt a kedvezményezettként megjelölt szervezet megkeresi, tájékoztatást nyújt és adatait a rendelkezéstől számított öt évig kezeli. Az adatok feltüntetése az EGYSZA lapon önkéntes, mindenki szabadon eldöntheti szeretné-e, hogy azok eljussanak a választott civil szervezethez.


    A NAV 2023-ban is bevallási tervezet elkészítésével segíti a magánszemély adózókat. Ha valaki bevallási tervezetét papíron kapta meg a NAV-tól, nincs ügyfélkapu-regisztrációja és az elkészített tervezettel nem ért egyet, akkor a 22SZJA bevallást kell benyújtani. Ilyenkor is lehet rendelkezni az szja 1+1 százalékáról. Ha rendelkezik elektronikus elérhetőséggel, akkor a felületen az szja 1+1 százalékáról is rendelkezhet.


    Ha valaki a bevallást maga készíti el és elektronikusan18 küldi be, a bevallás részét képező rendelkezőnyilatkozatot is eljuttathatja a NAV-hoz elektronikusan, az Ügyfélkapun keresztül. 2023. május 22-éig lehetőség van arra is, hogy az elektronikus rendelkezőnyilatkozatot a bevallástól elkülönülten küldjék meg. Ilyenkor nem a bevallás részét képező EGYSZA lapon, hanem a külön programban található „22EGYSZA” nyilatkozat kitöltésével és elektronikus továbbításával lehet rendelkezni. Ha az elektronikus bevallást meghatalmazott, például könyvelő készíti, a NAV-hoz azt is be kell jelenteni, hogy a rendelkezőnyilatkozat elektronikus továbbítására a meghatalmazott jogosult.


    2018-tól megszűnt a munkáltatói adómegállapítás, de a munkáltató továbbra is gyűjtheti a munkavállalói 1+1 százalékos nyilatkozatot.19 Ha a magánszemély munkáltatója útján rendelkezik adója 1+1 százalékáról, akkor azt legkésőbb 2023. május 10-éig, lezárt borítékban leadva teheti meg. A május 10-e után átadott borítékokat a munkáltató nem köteles átvenni.


    image

    17 Az „AbevJava” nevű keretprogram és az egyes nyomtatványokat tartalmazó további programok.

    18 Az e-SZJA webes felületen keresztül.

    19 Szftv. 5. § (3) bekezdés b) pont alapján.

    A magánszemély a borítékot annak ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg írja alá, mivel ez biztosítja azt, hogy a munkáltató a boríték tartalmát ne ismerhesse meg. A munkáltatók a náluk leadott, lezárt borítékokat kísérőjegyzékbe veszik. Ez tartalmazza a rendelkezőnyilatkozatot tevő személy nevét, adóazonosító jelét és az átadó aláírását. A munkáltató a lezárt borítékokat sértetlenül, legkésőbb 2023. május 22-éig adja át a NAV- nak.


    A rendelkezőnyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható a NAV-hoz. Ha valaki az itt leírtak szerint nem rendelkezett, a rendelkezőnyilatkozatokat lezárt borítékban, postán vagy személyesen is eljuttathatja a NAV-hoz. Erre 2023. május 22-éig van lehetőség, függetlenül attól, hogy az adóbevallását egy korábbi időpontban már benyújtotta.


    A határidő jogvesztő, így a késedelmes benyújtáskor a nyilatkozat érvénytelen lesz.


    A NAV az eljuttatás módszerétől függetlenül, külön kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait, még akkor is, ha a magánszemély a bevallás részeként rendelkezik. A rendelkezőnyilatkozat adótitok20, különleges védelmet élvez, abba illetéktelen személy nem tekinthet be. Egyedüli kivételt az a már említett eset jelent, ha a magánszemély rendelkezőnyilatkozatán kifejezetten abból a célból adja meg név- és címadatait, hogy azokat a nyilatkozaton megjelölt kedvezményezettel közöljék. Így a rendelkezés miatt a magánszemélyt hátrány nem érheti, semmilyen utólagos zaklatással nem kell számolnia.


    A kedvezményezett civil szervezet az adatok megadásakor is csak kapcsolatfelvételre és tájékoztatásra használhatja a magánszemély elérhetőségét. Ha valaki nem kíván élni az adatközlés lehetőségével, akkor nem kell jelölni a hozzájáruló-nyilatkozatot és a címadatok mezőt is üresen kell hagyni.


  3. Mikor érvénytelen a felajánlás?


    Ha a rendelkezőnek van KÜNY-tárhelye, amikor a kedvezményezettnek az összeget átutalják, akkor erről a NAV elektronikus levélben értesít.


    A NAV – az előző bekezdésben leírtakon kívül – csak akkor veszi fel a kapcsolatot a rendelkezővel, ha a nyilatkozat bármely okból érvénytelen. Ha valaki rendelkezőnyilatkozatot adott, és a NAV-tól nem kapott határozatot arról, hogy nyilatkozata érvénytelen lenne, és a kedvezményezett szerepel a www.nav.gov.hu honlapon közzétett tájékoztatóban, akkor a rendelkezőnyilatkozatát a NAV teljesítette.


    A rendelkezőnyilatkozat mind a magánszemély, mind a kedvezményezett oldaláról

    érvénytelenné válhat.



    image

    20 Art. 127-128. §.

    A magánszemély oldaláról érvénytelen a rendelkezés, ha

    • a nyilatkozat a civil kedvezményezett adószámát nem tartalmazza, illetve az nem pontos, nem olvasható, vagy;

    • a nyilatkozat a kedvezményezett technikai számát nem tartalmazza, illetve az nem pontos, nem olvasható és a technikai szám nélkül a nyilatkozaton feltüntetett elnevezés alapján a technikai számos kedvezményezett nem azonosítható, vagy;

    • két beküldött rendelkezőnyilatkozatnál, ha mindkét nyilatkozat ugyanazon kedvezményezetti körbe tartozó szervezetet jelöl, például: két alapítványt, vagy;

    • sem a rendelkezőnyilatkozaton, sem a rendelkezőnyilatkozatot tartalmazó borítékon

      nem szerepel a magánszemély adóazonosító jele, illetve az nincs lezárva, vagy;

    • a rendelkező magánszemély a munkáltatónak átadott, lezárt borítékot annak ragasztási felületére átnyúlóan nem írta alá, vagy;

    • a magánszemély az adóját határidőig nem fizette meg, illetőleg

    • az esedékesség előtt benyújtott kérelem alapján legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezett a NAV, és az engedélyezőhatározat feltételeit a magánszemély nem teljesítette.


      Ha a magánszemély a rendelkezőnyilatkozat leadása után úgy dönt, hogy egy másik kedvezményezett javára kívánja inkább felajánlani adója egy százalékát, és újabb rendelkezőnyilatkozatot nyújt be, akkor mindkét rendelkezése érvénytelenné válik. A hatályos jogszabályok alapján a NAV-nak nincs lehetősége a többes rendelkezések elfogadására.


      Ha a többszörös rendelkezés úgy történik, hogy azonos kedvezményezettet választ, és nyilatkozatát a bevallással együtt vagy munkáltatója útján és attól függetlenül is benyújtja a NAV-hoz, akkor a duplikáció folytán a NAV-hoz bevallással együtt vagy munkáltatója útján beérkezett nyilatkozata válik érvényessé.


      A kedvezményezett oldaláról érvénytelen a rendelkezés, ha

    • a magánszemély olyan szervezetet, személyt jelölt meg kedvezményezettként, amely

      nem szerepel a regisztrált kedvezményezettek között

    • a magánszemély által választott szervezet nem tett eleget a törvényben meghatározott elszámolási kötelezettségének és nem nyilatkozott arról, hogy a korábbi években a felajánlott összeget hogyan használta fel. Emiatt ugyanis a NAV-nak ki kell zárnia a felajánlások részesedéséből a mulasztó szervezetet a mulasztást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő rendelkezőévben. Vagyis a kizárás évében a szervezet nem kaphatja meg a felajánlott 1 százalékos összeget.

      Ezekben az esetekben a magánszemély november 30. után értesítést kap.

      A NAV a nyilatkozattétel évét követő minden év január 31-éig elektronikusan, vagy postán értesíti a magánszemélyt, ha a korábban megjelölt vallási közösség már nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. Így a felajánló időben újabb nyilatkozatot tud tenni.21 A rendelkezőnyilatkozat érvénytelenségét megállapító határozattal szemben a magánszemély illetékköteles fellebbezéssel élhet.


  4. Az 1 százalék összegének változása


Bizonyos feltételekkel az 1 százalék összege a bevallás benyújtása, illetve akár az 1 százalék kiutalása után is változhat. Ha a magánszemély összevont adóalapjának adója nő, – akár a NAV ellenőrzése alapján, akár a magánszemély önellenőrzése következtében – akkor természetszerűleg az 1 százalék összege is arányosan emelkedik. Ezt a pótlólagos összeget a NAV akkor utalja át a kedvezményezettnek, ha a magánszemély eredetileg is érvényesen rendelkezett, és az 1 százalék alapjának növekedése legkésőbb a rendelkezés évét követő év július 31-ig megtörténik. További feltétele a pótlólagos utalásnak az, hogy a magánszemély ezt az adótöbbletet fizesse meg, illetve az, hogy az 1 százalék összege legalább 5000 forinttal növekedjen.


Ugyanakkor, ha az 1 százalék alapja csökken, például a magánszemély önellenőrzéssel csökkenti az adókötelezettségét, a rendelkezéssel érintett összeg szintén csökkenhet. Ha az 1 százalék alapja csökken, akkor a magánszemély olyan adó meghatározott részét ajánlotta fel, amelyet nem fizetett meg. Ezért, ha az 1 százalék összege a módosítás miatt legalább 5000 forinttal (azaz az összevont adóalap utáni adó legalább 500 ezer forinttal) csökken, akkor a ténylegesen a kedvezményezettnek kiutalt összeg és a módosított adatok szerint megállapított 1 százalékos összeg különbözetét a magánszemélynek kell a NAV határozata alapján megfizetnie.


Nemzeti Adó-és Vámhivatal


image

21 Szftv. 5/A. § (6) bekezdés alapján.



Forrás: 25. Rendelkezés az szja 1 százalékáról

Kategóriák: EGYÉB

-
IGÉNYLÉSHEZ KATTINTSON IDE     IGÉNYLÉSHEZ KATTINTSON IDE 9473
MOBILINTERNET 1.200 FT-TÓL 4,5 ÓRA BESZÉLGETÉS MOBILNETTEL 2.800 FT-TÓL KORLÁTLAN BESZÉLGETÉS MOBILNETTEL 5.300 FT-TÓL